Az advent latin szó, amely az Úr érkezését, vagyis az istenvárást jelenti. A karácsonyi előkészület négyhetes időszaka, mely Szent András apostol ünnepétől, november 30-tól december 24-ig tart.
Az ünnep eredete nagyon régi, egészen az 5-6. századba nyúlik vissza, a katolikus egyház erre az időszakra eredetileg minden héten szerdán, pénteken böjtöt, szombaton pedig a hústól való tartózkodást rendelte el. A vallási előkészületeket a böjtön kívül a hajnali misék, roráték jelentették. Advent időszakában tilos volt a zajos mulatság, tánc, lakodalom.
Az adventi időszak olyan jeles napokat foglal magában, mint András (november 30.), Borbála (december 4.), Miklós (december 6.) és Luca (december 13.), melyekhez termékenységvarázslások, termés-, időjárás-, férj-, sőt haláljóslás is kapcsolódott. Ezeknek a szertartásoknak az volt a célja, hogy mágikus módon segítsék elő a következő esztendő sikerét mind a földművelésben, állattartásban, mind pedig az emberek egyéni életében.
Hozzátartozott ehhez a gonosz, rossz szellemek, a boszorkányok elhárítására, elűzésére vonatkozó számtalan praktika, például Luca-napkor.
Az advent időszakában szerveződtek és készültek fel a betlehemesek, kántálók, ostyahordozók és egyéb karácsonyi játékok előadói. Némely vidéken már advent idején megkezdődött a kántálás és a betlehemezés.
Hogyan készülődjünk adventre?
A készülődés napjait ajándékok készítésével, karácsonyi dalok, versek tanulásával, karácsonyi zenék hallgatásával, mézeskalács és más finomságok sütésével tehetjük szebbé, tartalmasabbá.
A vázánkba állítsunk fenyőgallyat, melyre papírból, szalmából készíthetünk díszeket, illetve süthetünk rá mézeskalács díszeket is. Az ajtót és ablakokat is feldíszíthetjük fenyőágakkal; Mikulásos és karácsonyi ablakképeket készíthetünk papírból, mely nemcsak ablakaink dísze lehet, de a lakás bármely részében fellógatva jól mutatnak.
A fenyőből készült adventi koszorú új jelenség Magyarországon. Rendszerint valamilyen örökzöldből készül, a peremén négy gyertya áll, szalagokkal díszítve. Eredetileg lila gyertyát és szalagokat használtak az adventi koszorún, mivel a lila a bűnbánat színe, ma azonban már mindenki a kedvenc színéből készítheti el a koszorút vagy vásárolhatja meg számtalan helyen. Advent első vasárnapján gyújtjuk meg első gyertyáját, a rá következő vasárnapokon mindig eggyel többet. Az adventi koszorú az évkör során elfogyó, majd újra növekvő fényt jelképezi.
A legelső adventi koszorút 1839-ben Hamburgban készítette Johann Hinrich Wichern, az evangélikus szeretetszolgálat elindítója. A fából készült koszorún 19 fehér és 4 piros gyertyát helyezett el, melyek a vasárnapokat és a hétköznapokat jelezték. Napjainkban ebből már csak a 4 vasárnapot jelző gyertya van az adventi koszorún.
A gyerekek körében nagyon kedvelt az adventi naptár, melynek sokféle változata létezik. Van olyan adventi naptár, mely csokoládéból készült, van filcből készült adventi naptár, mellyel hangulatossá varázsolható lakásunk és apró ajándékokat is rejthetünk bele. Adventi házikót saját kezűleg is készíthetünk otthon a gyerekekkel: jó alkalom az ünnepre hangolódásra. Ha kicsi még a gyerkőc vagy nem tudjátok, hogyan kell készíteni az adventi házikót, mutatok egy helyet, ahol kész házikót tudtok vásárolni és már csak a festést, díszítést kell megoldanotok, illetve az ajándékokat belecsempészni. Íme a link, ahol adventi házikót tudtok vásárolni:
http://winkler.turbo.at/shop_hu/product_info.php?cPath=1263_1572&products_id=23078
Ne feledkezzünk meg az ünnepi menü összeállításáról és az ünnepi asztal mutatós megterítéséről, karácsonyi díszbe öltöztetéséről, mellyel emelhetjük az ünnep hangulatát.
Ha tetszett a cikk és szeretnél további adventtel kapcsolatos ötleteket, tippeket kapni, iratkozz fel a blogértesítőre!
Utolsó kommentek