Ugye, nem is gondolnátok, hogy a hó micsoda jó kis fejlesztési lehetőség a gyermekeinknek? Ezt bizonyára nem tudta az az anyuka sem, akivel a reggeli csúszkálásom során találkoztam. Ő ugyanis ölben vitte a kisfiát a közeli óvodába, nehogy vizes legyen a ruhája és a cipője.

Az első gyermekem születésekor még én sem tudtam, hogy a hóangyal mire való, aztán teltek az évek és gyűltek a tapasztalatok, úgyhogy most megosztom veletek  a téli, havas mókák titkát:

• a hópelyhek szállingózása már önmagában is fantasztikus élményt nyújt a piciknek és kicsiknek egyaránt; a felnőttek egész héten megfáradt idegei kilazulnak, nem beszélve arról, hogy a friss levegőn való mozgás milyen jót tesz az agyműködésnek
• a hóangyal: a Wikipédia szerint egy emberi munkával létrehozott angyal alakú bemélyedés a hóban; kezdő szülőknek írom: a hóangyal úgy keletkezik, hogy gyermekünk hanyatt fekszik a friss hóban és kezeit, lábait mozgatva megalkotja a maga kis angyalát. Mire jó? Gyermekünk megtapasztalja az alkotás örömét egészen kicsi korban; mert lehet, hogy még ceruzával nem tudja lerajzolni az angyalkát, de a saját kis testével képes létrehozni.
• szánkózás, korcsolyázás, síelés - ezek a mozgásfajták mind-mind hozzájárulnak (természetesen a kezdeti nehézségek legyőzése után) a pozitív énkép, önbizalom fejlődéséhez
• az egészen piciknek az is elég, ha csak húzzuk őket a hóban, a lesiklást  még nem minden kisgyerek élvezi
• hóember építése: a hógolyók gyúrása erősíti a kézizmokat, összehangolja a fej és a kéz mozgását, miközben az elképzelt formát létrehozza; ahhoz, hogy szépen tudjon írni gyermekünk erős kézizmokra van szüksége (a kézizmokat pedig nem az írás gyakorlásával kell erősíteni, hanem pl. hógolyó gyúrással, gyurmázással, stb.)
• hóba rajzolás, írás szintén az íráshoz szükséges képességet fejleszti, valamint a mozgáskoordinációt
• hógolyóval való dobálás, mindkét kézzel (mozgáskoordináció)
• célba dobás fára, hóemberre, utóbbihoz "mellékelek" egy kis mondókát is:

Így forgatom, úgy forgatom,

a kezemben összenyomom.

Jó keményre meg is gyúrom,

a hóembert megcélozom.

Puff! Hoppla hó!

Talált a hógolyó!

• ha lehetőségünk van kirándulni erdőbe, akkor vizsgáljuk meg a nyomokat: a hóban nagyon szépen kirajzolódnak az állatok nyomai, őzek, szarvasok (mi rendszeresen találunk vaddisznó túrásokat), így egy kicsi természetrajz is helyet kap a téli kiránduláson
• a túrázás során a gyerekeim összeszednek mindenféle termést, ágakat, bogyókat, fenyőgallyat és ezeket fakéregre vagy hóból kilapított "tányérokra" teszik - a fakérges változatot hazahozzuk és az erkélyünket díszíti (kreativitás, fantázia, alkotás, sikerélmény)
• dombról való legurulás - szintén sikerélmény, testtudat megtapasztalása, önbizalom fejlesztése
• a hóban való dögönyözés, hatalmas hócsaták, csúszkálások, az együtt töltött idő öröme hozzájárul gyermekünk érzelmi biztonságának növeléséhez, a szülőknek pedig feltöltődés a szürke hétköznapok után
• ha sötétedésig kint maradunk, a hófödte érdekes formák megmozgatják a gyerekek fantáziáját
• a havas táj, a behavazott hegycsúcsok, a hóval borított fák, bokrok, háztetők esztétikai élménye nagy valószínűséggel alkotásra bírja csemetéinket: csodaszép téli képek szoktak születni egy-egy téli kirándulás után (hamarosan elárulom nektek a titkot, hogyan tudtok rajzokat "jegesíteni"!)

Ti mit szoktatok csinálni a hóban, hóval?

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél még hasonló témában olvasni, iratkozz fel a blogértesítőre, hogy szólni tudjak, ha új bejegyzés érkezik.