Már csak néhány nap és itt a Vízkereszt (január 6.), ami azt jelenti, tiszta lelkiismerettel leszedhetjük a karácsonyfát, akarom mondani, szólhatunk az angyalkáknak, hogy vigyék vissza a Jézuskához.
Gondolom, nemcsak a mi fenyőfánk alja kaotikus, bár itt a képen annyira nem látszik (tegnap már kibányásztam alóla a maradék mogyorót és 2, azaz kettő darab szaloncukrot); és nem is lenne gáz, ha nem közvetlenül porszívózás után nézne így ki. Ugyanis az a helyzet, ahogy járok körbe a porszívóval, ugyanazzal a lendülettel potyognak le a tűlevelek a fáról, sőt a díszek is ... a szilveszteri konfettiágyúzás maradványairól nem beszélve (bár nálunk még a szilveszteri trombita is felköltözött a fára).
Egyszóval néhány napon belül kénytelen leszek a tettek mezejére lépni, ha nem akarok egész nap a fenyőfa körül keringeni a porszívóval. Mivel nem szívesen teszem, ezért úgy gondoltam megerősítem előtte a lelkem egy kis karácsonyfát búcsúztató verssel (hátha így könnyebb lesz).
Donászy Magda: Búcsú a karácsonyfától
Eljött a nagy erdő
Legkedvesebb fája,
Ünnepnapi díszbe’,
Zúzmara-ruhába’.
Lacika csak nézte
A csillogó ágat,
Amíg a két fényes
Szeme belefáradt.
Havas napokon át
Egyre várta-leste,
Csillagszórók tüze
Szikrázik-e este?
Zöld legyezős ága
Volt a legeslegszebb,
Hatodnap a fenyő
Fonnyadozni kezdett.
Tűlevele sárgán
Hullott napról-napra;
Talán visszavágyott
A hóba, a fagyba.
Mintha a föld húzná,
Meghajolt az ága.
Lackó búsan nézett
A karácsonyfára.
Kivitte a kertbe.
Új zúzmara lepte,
Hópihe takarta
Puha patyolatba.
A tél gyógyítgatta,
Tobozát befagyta.
A fenyő még egyszer
Megszépült a fagyba’.
Nálatok megvan még a karácsonyfa?
Az új év kezdete nemcsak a felnőttek számára hozhat változásokat; hamarosan mutatok néhány újév köszöntő ötletet gyerekeknek (lesznek ígéretek, elhatározások és egy kis takarossági tipp, ami úgyis mindenkire ráfér).
Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél még hasonló témában olvasni, iratkozz fel a blogértesítőre, hogy szólni tudjak, ha új bejegyzés érkezik.
Utolsó kommentek