Gondolom, a címre elindult a fantáziátok ... A népmesék gyűjtögetése közben időnként belefutok pajzán népmesés kötetbe vagy a könyvtárban óvatlanul lapozgatok egy könyvet és az utolsó néhány mesét már kikerekedett szemmel olvasom és próbálom visszafojtani a nevetésem, hogy ne keltsek feltűnést a hangos röhögésemmel.
Szóval eleink sem csak dolgoztak és gürcöltek, nekik is megvolt a maguk "magánélete" és apró kis titkaik. Nagyon szórakoztató olvasni ezeket a kis pajzánságokat. Azt nem mondom, hogy olvassátok fel a gyerekeiteknek, mert lehet, hogy kapnátok néhány kínos kérdést ... de ha van kamasz a családban, ő biztos élvezni fogja.
Az egyik kedvencem a székely pajzánságokat mesélő Sebestyén István könyve: A szegény ember bőrpuskája. Megkerestem a címadó mesét videón, mert a történet igazából az eredeti ízes székely beszéddel és a mesemondó lelkes tolmácsolásával az igazi:
Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél még hasonló témában olvasni, iratkozz fel a blogértesítőre, hogy szólni tudjak, ha új bejegyzés érkezik.
Utolsó kommentek