Okos Anya kreatív gyermeknevelés

Ez a bejegyzés elsősorban kreatív apukáknak szól, akik igazi hóvirág híján szeretnék a párjukat nőnapra (vagy csak úgy tavasz alkalmából) megörvendeztetni, természetesen kicsi vagy nagyobb gyerkőcök segédletével.

Ha szeretnétek hóvirágos sablonokat kinyomtatni, akkor azt a következő linken találjátok:

http://deutschnet.hu/component/option,com_ponygallery/Itemid,31/func,detail/id,450/#ponyimg

Itt nemcsak üres, de színes hóvirág sablon is van, illetve sokféle húsvéti motívumot is találtok.

Szintén tavaszi virág, ahol hóvirág nyílik, általában mellette ott a tőzike is, a  sablon pedig itt:

 http://kep.tar.hu/uvegfestes2/50516255/31986842#2

ugyanitt hóvirág:

kep.tar.hu/uvegfestes2/50516255/31986832#2

Csodaszép üvegmatricákat lehet készíteni a fenti sablonok segítségével, ami még sokáig az ablak dísze lehet. Nagyobb gyerekek üvegre is festhetnek: egy sima üvegtáblára vagy valami üvegből készült konyhai edényre (pl. tésztatartó üveg, müzlis üveg, stb.).

Ha gyöngyből szeretnél hóvirágot készíteni, akkor azt a Gyöngyből fűzött virágok c. könyv segítségével teheted meg, a könyvet pedig az alábbi linken tudod megrendelni:

kreativshop.atw.hu/index.php

Ha pedig egyszerűen csak gyönyörködni szeretnél egy hóvirágmezőben, akkor itt az alkalom:

www.moksha.hu/2010/02/lelegzetelallito-hoviragmezo/

... és még egy hóvirág sablon ...

5letes.hu/news.php

Összegyűjtöttem néhány hóvirágos verset. Ha kis köszöntő kártyát készítetek, annak a belsejében jól fog mutatni egy kis versike, de természetesen meg is tanulható. Hamarosan nőnapi versek is érkeznek!

Gyurcsó István: Fehér ruhás hóvirág

Csingiling, csingiling,

enyém most a szó,

lehet körülöttem

akármennyi hó.

Én vagyok az első

tavaszi virág,

játszik a szél, játszik,

köszönt a világ.

Osvát Erzsébet: Nyújtózik a hóvirág

Nap kergeti

a telet.

Hancúroznak

friss szelek.

Nyelvecskéjével

a fű

tavaszt kóstol:

-          Jóízű!

Bimbót bont a

barka már.

A hóvirág?

Ő sem vár.

Hosszú volt a

tél nagyon.

Jót nyújtózik

a napon.

Gazdag Erzsi: A hóvirág éneke

Kinyílott a hóvirág,

Vidámabb lett a világ …

Itt a tavasz, megy a tél,

Kis magban a csíra kél.

Szikrázik a napsugár,

Nyakát nyújtja a gúnár,

Táncot jár a víz fodra,

Tavaszi szél forgatja.

Itt a tavasz, gyerekek,

Kacagnak a verebek.

Zelk Zoltán: Hóvirág

Tél eleje, tél közepe:

havas a hegyek teteje,

sehol egy árva virág –

zúzmarás a fán az ág.

Ám télúton egy reggelen,

csoda történik a hegyen:

kibújik a hóvirág,

s megrezzen a fán az ág.

Öröm rezzen ágról ágra:

itt a tavasz nemsokára,

kizöldülnek mind a fák –

Isten hozott, hóvirág!

Szepesi Attila: Virágmondóka

Hóvirág,

hószőnyegen bújik át.

Ibolya,

sűrű erdők mosolya.

Kankalin,

fény a liget árnyain.

Százszorszép,

virágozzál, százszor még!

Káldi János: Hóvirág

Itt-ott látsz még hóruhát,

S már nyílik a hóvirág.

Csoda-fehér, egyszerű,

Szárra nőtt kis csengettyű.

Szinte már a hó alól,

Szüntelen a szava szól.

Mit csilingel? Mit csörög?

Búcsúzót a tél fölött.

Zelk Zoltán: Hóvirág

Jó, hogy látlak hóvirág

Megkérdezem tőled

Mi hírt hoztál? Mit üzensz

erdőnek, mezőnek?

Szedd a szárnyad szaporán

vidd a hírt madárka

Útra kelt már a tavasz

itt lesz nemsokára.

Vidor Miklós: Virághívogató

Ibolya, ibolya

vén erdőknek fiatal

mosolya!

Hóvirág, hóvirág,

tárd ki nékünk a tavasz

kapuját!

Kikerícs, kikerícs,

kiderül az ég fölöttünk,

ha te nyitsz!

Osvát Erzsébet: A megszeppent hóvirág

Megszeppent a

hóvirág,

amikor

kikandikált.

Látja,

pilinkél

a hó,

a földön

hótakaró.

Télapó meg

nincs sehol:

talán szundít

valahol,

és nem vette észre,

hogy a télnek vége?

Szalai Borbála:

Az első hóvirág

-          Hallod-e, napocska!

Hol késik meleged?

Nézz csak a naptárba:

Nők napja közeleg!

Hol szedjek anyunak

néhány szál virágot?

Hiába keresek,

egyet sem találok.

Kiskertünk dermedten

alszik a hó alatt,

sarkában tőzike,

hóvirág nem fakad …

Hallja a napocska,

leheli melegét …

Reped a hópaplan,

csermely fut szerteszét,

 s hó alól álmosan

kidugja buksiját

kiskertünk sarkában

az első hóvirág.

Sebaj, hogy nem nyílt ki!

Beteszem pohárba,

s hófehér szirmait

nőnapra kitárja.

Bornemissza Endre: Hóvirág-köszöntő

Köszöntelek, hóvirág,

telet űző kisvirág.

Hópadkára könyökölsz,

hófehérben tündökölsz.

Figyeled, kék-e az ég,

s szól-e már a nyitnikék?

Érzed azt, hogy nyitni kell,

föld mélyéről jött a jel:

készülődik valami:

a tavasz szívdobogását

föld szagából, szél szavából,

a levegő illatából

érezni és hallani.

Osvát Erzsébet: Hóvirág

A bokrok, fák  még alszanak,

de lám, ott lenn a hó alatt

felébredt már a hóvirág,

kíváncsian kikandikált.

Miért keltél fel, kis bohó?

Még nem tűnt el a jég, a hó!

Fagyos szelek süvítenek,

parányi szirmod lám, remeg.

Sziromruhám bár lágy, fehér,

nem árt nekem se szél, se dér!

Vigyáz reám a kikelet,

Lám, űzi már a zord telet!

Kányádi Sándor: Hófoltos még a határ

Hófoltos még a határ

s a dombok oldala.

Szunnyadoz még a kökény

s galagonya.

Alszik még a rengeteg

s a kertekben a fák,

de nyitogatja fehér

szemét a hóvirág.

S az ibolya is ébredez

a sombokor alatt:

költögetik a szelíd

napsugarak.

Az ibolyatő fölött

a sombokor pedig

álmában már színarany

virágot álmodik.

Osvát Erzsébet: A hóvirág már készen áll

Bársonyát

bontja

a barka.

A hóvirág is készen áll.

Hófehér

ruhája

rajta.

De hol késik a napsugár?

Jön már,

víg kedvvel

táncolva,

tavaszt ígér a virágnak.

Előbújik

az ibolya,

hisz a kópé napsugárnak.

Kis csacsik, ti!

Nem veszítek

észre:

incselkedik veletek a csalfa.

Felhők mögé

visszafut

az égre.

Nézzétek, hogy borzong már

a barka!

Georgij Ladonscsikov: Hóvirágok

Fenyőt, tuját, gallyakat

Símogat a szelíd Nap,

És az első hóvirágok

A tisztáson kibújnak,

Felemelték fejüket,

bátran kivirultak.

Olvadt hó helyébe,

Nedves Föld gyermeke,

Új tavasz virága –

Mindenki csodálja.

Szélben ringatózva

Világít fehéren,

Mintha csillag volna,

Erdő mosolyogna …

Néha esők jönnek,

Hullnak a hópelyhek,

Ám örül a világ:

Kinyílt a hóvirág.

Kányádi Sándor: Hóvilág, hóvirág

Hóvilág,

holdvilág –

alszik még a

hóvirág.

Félöles,

méteres

paplan alatt

aluszik:

számoljuk ki,

hányat kell még

alunnia

tavaszig.

Osvát Erzsébet: Hóvirág bimbója

 Egy kis bimbó

kibújt bátran,

széjjelnézett

a világban.

Kék ég várta,

napsugár

és zsibogó

sok madár:

rigók,

varjak,

verebek,

hancúrozó

gyerekek …

Szellő szirmát

cirógatta

és szólt:

-          Nyílj ki,

nőj meg nagyra!

Ha tetszett a cikk és szeretnél hasonló témában olvasni, iratkozz fel a blogértesítőre, hogy szólni tudjak, ha új bejegyzés érkezik.

A veszélyes játékok témája időről időre terítékre kerül, mivel gyerekeink egészsége mindennél fontosabb számunkra, ezért ezerszer is meggondoljuk, mit adunk a kicsi, de főképpen az egészen pici baba kezébe. Nem véletlen, hogy inkább a drágább, de "biztonságosnak látszó" játékot vesszük meg, minthogy kockáztassuk gyerekeink épségét, egészségét. A macskaköröm nem véletlen, hiszen egyes játékgyártók inkább bevállalják a "veszélyes játék" című botrányt, csakhogy menjen az üzlet, mert szerintük a negatív reklám is reklám. Ám ezekből a marketingjátszmákból egy sima "mezei" anyuka, apuka nem biztos, hogy értesül, így aztán marad a dilemma, hogy akkor "hol", "milyet" és főleg "mennyiért".

A legújabb veszélyes játékokról szóló híradást itt tudjátok megnézni.

Az ÁNTSZ oldalán pedig részletesen olvashattok ezekről a kedves, de veszélyes játékokról.

Ha fogyasztóvédelemmel kapcsolatos információt szeretnétek, akkor a következő linken találtok hozzá segítséget:

http://www.hasznoshirek.hu/?module=news&action=show&nid=23225

Hamarosan itt a húsvét és egy újabb alkalom az ajándékvásárlásra. Azt gondolom, a fenti probléma nem igazán bennünket, szülőket érint, hanem inkább a kevés pénzből gazdálkodó nagyszülőket, illetve a gyermektelen, de jóindulatú, esetleg idősebb rokonokat, akik nem igazán értenek a gyermekjátékokhoz. Ők azok, akik gondolkodás nélkül bepakolják az olcsó játékot a kosarukba, anélkül, hogy elolvasnák a rajta lévő feliratot, vagy esetleg megkérdeznék a szülőt, vajon jól választottak-e.

Nem gondolnak arra, milyen káros következményei lehetnek egy ilyen ártatlannak tűnő kis játéknak. Persze, valljuk be őszintén, mi sem nagyítóval járunk gyermekjátékot vásárolni, és bizony velünk is előfordult már, hogy "jaj, de cuki" felkiáltással megvettünk olyan dolgot, amiről otthon derült csak ki, hogy "hát, ezt mégsem kellett volna".

Mi a megoldás? Az egyéb esetekben is kiválóan hasznosítható anyai (apai) megérzés és bölcs előrelátás. A nagyszülőkkel, rokonokkal, keresztmamákkal és  keresztpapákkal, barátokkal pedig már most kezdjünk el egyeztetni, így nem érhet bennünket kellemetlen meglepetés. Azt hiszem, a fenti kis híradó részletet megmutatva, nem kell túlzottan magyarázkodni, miért is szeretnénk kezünkben tartani az ajándékozás menetét.

Neked, mi a véleményed a veszélyes játékokról? Esetleg már vásároltál is? Gyere, oszd meg velünk tapasztalatodat!

Ha tetszett a cikk, és szeretnél még hasonló témában olvasni, iratkozz fel a blogértesítőre!

Kányádi Sándor: Zsörtölődő

Elegünk van már,

elegünk.

Meddig kell még

dideregnünk?

Mondják a kupás-

cserepet

megülő fagyos

verebek.

Télen által is

nyaraló

fecskének lenni

volna jó,

csettegeti a

 porkahó

alatt csőrölő

kis rigó.

Varjú körözget,

billeget,

letácsol rigót

s verebet.

Hogyha kedves a

tollatok,

annyit ne sopánkodjatok.

Megértem én már eleget,

ennél is zordabb

teleket.

De olyat eddig

sohasem,

hogy vége egyszer

ne legyen.

Osvát Erzsébet: Vége a télnek

Szürkül a hó, csepeg az eresz:

Az öreg Tél más szállást keres.

Pajkos napsugarak nevetnek.

Hírnökei a kikeletnek.

Kergetőznek a virgonc szellők:

Lobognak az asszonyi kendők.

Csörren a jég, rabon a bilincs.

A dermedtségnek már nyoma sincs.

Éled a folyó, nyújtózkodik.

Nem fedi páncél hullámait.

Cuppogó cipők a járdán -

kamasz fiúra szöszke lány vár.

Szemében kéken derül az ég.

Tavaszodik! A télből elég!

Drégely László: Télkergető

Fenn az égen, lenne a réten

fúj a szél.

Felhőt kerget,

kis verebet nem kímél.

Hess szél! Hess szél!

Tvasz van már,

nem tél!

Tamás Mária: Ki űzi el a telet?

Teletűző,

Fűnövesztő

harang hangú

csengetyűző,

eszterlánci

cérnát fűző

kikelet.

Osvát Erzsébet: Télkergető

Fuss, te Tél!

Fuss, te Tél!

Jön a Tavasz, utolér.

Jön óriás

sereggel,

hóolvasztó meleggel.

Eső dobol

hátadon,

a Nap sem lesz pártodon.

Hányszor mondjam,

tűnj el gyorsan,

szépszerivel, míg lehet.

Mert ha vársz - hát jaj neked!

Ha tetszettek a versek és szeretnél még hasonlókat olvasni, iratkozz fel a blogértesítőre, hogy szólni tudjak, ha új bejegyzés érkezik.

Miután tegnap végre megláttam az első hóvirágot, ráadásul a nap is hétágra sütött (minek következtében sajnos az ablakpucolási projekt igencsak esedékesnek tűnik); úgy döntöttem, itt a TAVASZ.

Ezen okból kifolyólag összegyűjtöttem néhány tavaszváró mondókát a piciknek és kicsiknek. A nagyoknak szóló mondókákra egy kicsit még várni kell.

Fújj szél, meleg szél,
Jön a tavasz, fut a tél,
Nem fúj már és nem havaz,
Itt van, itt van a tavasz!

Ő, ő, ő,

Zöldül a mező.

Ásó, kapa, gyertek!

Ássuk fel a kertet!

Csirr-csurr, csepegő

Esik, esik az eső.

Esik az eső, csepereg,

Paprika  Jancsi kesereg.

Hát az öreg mit csinál?

Hasra fekszik, úgy pipál.

Katicabogárka,

Nyisd fel a ládádat,

Mutasd meg a ruhádat.

Süss ki nap,

Arany nap,

Kertek alatt

két kis bárány

Majd megfagy.

Egy-kettő, három, négy:

Kis őzike hová mégy?

Sem erdőbe, sem rétre:

A szép tavasz elébe!

Csigabiga,

nyújtsd ki szarvad,

tejeskását adok enned,

mézes vizet adok innod!

Csigabiga gyere ki,

ég a házad ideki,

ha nem jössz ki, megbánod,

nem leszek jó barátod!

Cserebogár gyere elő,

sós tejet adok,

estére is hagyok!

Ülj le, lepke, babot adok,

ha megetted, többet adok.

Kis pillangó, picike,

ne légy bohó, szállj ide,

tarkabarka szárnyadon,

gyönyörködöm én nagyon!

Lepke, lepke szállj le,

Szállj le a kezemre!

Mézem is van, cukrom is,

válogathatsz benne.

Pille, pille szállj le,

tejet- vajat adok,

holnapra is hagyok.

Pille, pille, aranypille,

szállj az égbe fütyörészve.

Sándor, József, Benedek,

meghozza a meleget.

Gólya, gólya, gilice,

kenderházi vadréce.

Csóka, csóka vess egyet

többet nem kérek tőled.

Cin-cin-cinege,

orra hegyén a begye!

Héja, héja vaslapát!

el ne lopd a kislibát.

Sárga rózsa vadvirág,

Állj ki gyorsan hóvirág.

Áspis, kerekes,

utifüves, leveles,

bibola, bibola,

pacs, pacs, pacs.

Gólya néni, gólya bácsi,

mit fognak ma vacsorázni?

Békahúst, brekeke,

mind elszökik előle.

Béka mondja, brekeke,

nincsen neki jókedve!

Kutykuruty, brekeke,

Nem esett már két hete.

Putty, putty, putypurutty,

Béka brekeg, kutykurutty.

Csigabiga-palota

nosza, hol az ajtaja?

Ajtója nincsen, ablaka sincs,

Sehol egy lyuk, hogy békukkints,

kukk!

Pille, pille, szállj le,

Szállj le az ölembe!

Szállj le, kis csapongó,

Aranyos pillangó!

Tejet, vajat adok,

Holnapra is hagyok,

Szállj le, kis csapongó,

Aranyos pillangó!

Fű, fű, fű,

szép zöld fű,

eredj ki te zöldfülű.

Katicabogárka

Szállj fel az égbe.

Hozzál onnan napfényt

Arany tekenőbe.

Hozzál nekünk meleget.

Vigyed el a hideget.

Katicabogárka.

Csigabiga gyere ki,

Ég a házad odaki.

Ha nem hiszed, tekints ki,

Majd meglátod ideki.

Szállj le pille, tejet adok

Ha  megiszod, majd még adok,

ha megiszod, majd még adok!

Fecskét látok,

Szeplőt hányok,

Selymet gombolyítok.

Jöjj be hozzám , szép madárka

nem zárlak én kalitkába:

mikor akarsz, elröpülhetsz,

ha kedved lesz, visszajöhetsz.

Cserebogár, mikor lesz nyár?

Pünkösd táján, vasárnap,

mikor a fák virágoznak,

vénasszonyok tollászkodnak.

Szürke veréb, sárgabegy,

A tavasz megérkezett.

Kék ibolya, hóvirág,

Csupa öröm a világ.

Ha tetszettek a mondókák és szeretnél még hasonló tavaszváró mondókákat és verseket olvasni, iratkozz fel a blogértesítőre, hogy szólni tudjak, ha új bejegyzés érkezik.

Bár az időjárásban jártas szakemberek még nem biztatnak a tavasz eljövetelével és a kesztyű sem volt felesleges a délutáni játszóterezésnél, én azért reménykedem.

A lányaim mai napi kedvenc játéka: melyikünk áztatja el magát jobban az ereszekből csepegő (helyenként ömlő) vízzel? Ezen apropóból összegyűjtöttem néhány hóolvadásról szóló verset.

Illyés Gyula: Csöpög a hólé

Cseppre csepp, csöpög a hólé

sűrűn már az ereszen,

gyöngyfüggöny leng a ház hosszán,

hajladozik fényesen.

Minden ház egy tündérkastély,

csupa ékszer, csupa dísz,

gyémántos a kazal, boglya,

még a kutya óla is.

Szilágyi Domokos: Olvadás

Csirr-csurr,

csöpög az eresz,

háztetőről a hó lassan

földre szekerez,

szelek dalolnak, mulatnak,

kurjongat a szélben az ablak,

Tavasz-tündér lakomázik,

folyik a lé

Hencidától Boncidáig!

Weöres Sándor: Olvadás

Csipp,

csepp,

egy csepp,

öt csepp

meg tíz:

olvad a jégcsap

csepereg a víz.

 Kányádi Sándor: Pitty-potty

Pitty-potty, pitty-potty,

pittyen, pöttyen,

ereszen a jégcsap

meg-megcsöppen,

meg-megcsurran,

csoronkálgat,

aki tesz alája

mosdótálat,

s abba mosdik

reggel-este,

nem lesz annál

szebb lány egy se.

Osvát Erzsébet: Megszökött a hó

Éjjel, míg aludtam,

megszökött a hó.

Ki szöktethette meg?

Talán Télapó?

Pityergett az eresz,

sírtak a tetők,

fényes, kerek tócsa

állt a ház előtt.

A nagy sírás-rívást

megunta  Nap.

Nosza, le is küldött

száz napsugarat.

Száz kis napsugarat,

vígat, nevetőst.

Abba is hagyták a

sírást a tetők!

Tócsák könnye szárad,

kandikál a fű.

Oda a búbánat!

Ó, de nagyszerű!

A kisgyermek arcát két tenyerünk közé fogjuk és jobbra-balra hajtogatjuk a mondóka ritmusára, mintha szitálnánk:

Erre bicc, arra bökk,

kicsi fejed sütőtök.

*

Szitáljunk csak:

szita-pita,

szűrőszita.

*

Szita, szita, szűrőszita,

ma szitálok, holnap sütök.

Szita, szita, szűrőszita,

töltsd ki a korpáját.

*

Szita, szita, szűrőszita,

ma szitálok, holnap sütök.

Hófehér kis cipót sütök.

Megzsírozom, megvajazom,

mégis, mégis neked adom.

*

Szita, szita, sűrű szita,

töltsd a korpát a fazékba.

*

Sül, sül a kenyér,

míg apuka hazaér,

megsül a finom kenyér.

*

Lóg a feje, lóg,

de nem tudja, miért lóg.

Két tenyerünk közé fogva lóbáljuk a kicsi fejét, amíg a mondókát mondjuk, a végén a homlokunkat összedugjuk.

Rege, rege, rejszom,

kánikula bajszom,

ek-szem-buksz!

Megfogjuk a kicsi fülét és ritmusra finoman, ütemesen mozgatjuk a fejecskéjével együtt:

Rege, rege, rejtom,

tálibuli, bejtom,

regemei regepár,

vigye Pali, vigye Pál.

Deme, deme, duksz!

Ha tetszettek a mondókák és szeretnél még hasonló témában olvasni, iratkozz fel a blogértesítőre, hogy szólni tudjak, ha új bejegyzés érkezik.

Bizonyára sokan ismeritek már a Trixi könyveket. Ebből a sorozatból való a Farsang az óvodában című mese, ami pillanatok alatt a kisebbik lányom kedvence lett (5 x kellett elolvasni egymás után).

A mesekönyvek a 2-7 éves korosztálynak szólnak, de a 8 éves nagylányom is nagyon szereti. A méretüknél fogva akár zsebben is cipelhető, az ára pedig egyszerűen csodás. Jó, hogy vannak még olyan meseírók, akik nem meggazdagodni akarnak a kisgyermekes szülőkből, hanem valami tartalmasat adnak: tanítanak és egyben szórakoztatnak.

Mivel még javában tart a farsang, arra gondoltam, ne csak az én gyermekem örüljön ennek a mesének, hanem a Tiéd is. Sajnos csak 8 db farsangos mesekönyvet sikerült szereznem, de ha ügyes vagy, akár a Te gyerkőcödé is lehet az egyik belőle.

Ehhez csupán annyit kell tenned, hogy feliratkozol a blogértesítőre és a kommentek között megírod, miért olvasod a blogomat vagy mit szeretnél olvasni benne.

Figyelem! Összesen 8 mesekönyvet tudok ajándékba adni, ezért, ha szeretnéd megkapni, gyorsan írj!

Ízelítőül a könyvből egy aranyos  farsangi gyerekvers:

Tóthárpád Ferenc: Áll a bál fogy a fánk

Áll a bál, sül a fánk,

de finom lakoma.

Majszolja a bohóc,

ízleli katona.

Rágja a hóember,

csámcsog a komondor,

Jóllakik a mentős,

nagyot nyel a doktor.

Tömi a méhecske,

hú, de nagy a hasa!

Leszólja királylány,

pedig nincs igaza.

Varázsló is eszi,

kóstol az indián.

Sül a fánk,

lekvárból sincs hiány.

Habzsolva csipkedi

nagy szultán kakasa.

Kiált a szakácsnő:

"Micsoda maskara,

és minden maskara

kisovist rejteget!

Áll a bál, fogy a fánk,

el is fogy - meglehet!"

Ha gyors és szemfüles vagy, még a héten együtt olvashatjátok Tüskés Tóni ovis farsangjának történetét! Iratkozz fel a blogértesítőre és gyere kommentelni!

Kányádi Sándor: Tél derekán

Összenőtt a föld az éggel,

csupa fehér, csupa szürke.

Ég és föld közt oszlopokként

feszül a kémények füstje.

Farkasordító hideg van.

Csattog a fagy, mint a fejsze.

Kibújni a jó melegből

kinek volna kedve, mersze?

Szégyen volna mégis-mégis,

egész nap bent rostokolni:

mire való a jó csizma

meg az a sok meleg holmi?

Lám, a varjú milyen bátor,

se csizmája, se bundája,

mégis kiült károgni a

fehér lombú diófára.

Szent Balázs az örményországi Sebasta vértanú püspöke volt. A legenda szerint megmentette egy gyermek életét, akinek egy halszálka akadt a torkán. Torokbajok elleni közbenjáróként tisztelik. Ennek emlékére van a Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a pap két gyertyát tart a hívők álla alá és e szavak kíséretében: "Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más bajtól" - megáldja őket. Van, ahol e napot torokhamvazásnak is hívják. Almát is szenteltek ilyenkor, abban a hitben, hogy a torokfájás ellen alkalmas gyógyszer.

Balázs-áldás:

Ó szent Balázs légy mellettünk,

óvj meg minden bajtól

Torokfájás már nyavalya,

tőlünk elmaradjon.

Balázs a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban figyelemreméltó elevenséggel maradt meg, életükre vonatkozóan azonban alig rendelkezünk történeti adatokkal.

Szent Balázs örmény születésű volt és olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Sebasta hívő népe püspökké választotta. Balázs azonban a Szentlélek indítását követve visszavonult egy hegyi barlangba, bár ez a tette nem éppen egyezett a kor püspök-eszményével. Innen vezette imádkozva, tanácsokat osztva és gyógyítva a rábízott közösséget. Vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki. Ám mégsem tudták megmenteni a remete püspököt Agricola helytartó poroszlóitól, akik a bíróság elé hurcolták Balázst. Mivel nem sikerült hittagadásra kényszeríteni, a szokásos megkorbácsolás után siralomházba került, ahol akárcsak a barlangban, sok segítséget kérő ember kereste fel. Rabságában is sok-sok csodát vitt véghez, amelyekről legendája mesél.

A Balázs-tisztelet nem közvetlenül halála után kezdődött, keleten a 6. századtól, nyugaton a 9. századtól, mint a torokbajok ellen védő szentet tisztelték. Tisztelete a latin egyházban a 12. századtól lett általános, mégpedig egy gégedaganat elleni imádsággal kapcsolatban. Később vérzések, hólyagbetegségek, továbbá kelések, kólika, pestis és fogfájás esetén fordultak hozzá. Részben érthető kapcsolat révén védőszentje lett az orvosoknak, a takácsoknak, valamint a szélmolnároknak és a fúvós muzsikusoknak. Mint az állatok barátja oltalmazza a háziállatokat és a nyájakat a farkasoktól.

A Dunántúlon, az Ipoly és Nyitra környéki falvakban, a Csallóközben szokás volt a balázsjárás, az iskoláskorú gyermekek  adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő szokása. Maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról házra, egyikük Balázs püspököt személyesítette meg - fején papírsüveggel, a többieken papírcsákó volt, oldalukon fakard. Nyársat vittek magukkal, hogy a házaik arra tűzhessék a kolbászt és szalonnát.

A Balázs-járás, akárcsak a március 12-i Gergely-járás, a soványpénzű tanítók jövedelem-kiegészítését jelentette. A háziaktól kapott szalonnát, babot, zsírt, tojást a gyermekek elvitték a tanítónak, aki azután megvendégelte őket.

Egészség- és termésvarázslás

A Balázs-nap szerte az országban egészség- és termésvarázslás, gonosz- és madárűzés napja is. A termésjóslás, madárűzés a Mura-vidéken és Baranyában abban nyilvánult meg, hogy a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőt, zavarja el ősszel a szőlőéréskor a madarakat, ne tegyenek kárt a termésben.

Topolyán pedig, mivel ott nem szőlővel foglalkoztak, hanem búza- és kukoricatermesztéssel, a gazda templomba menés előtt néhány gabonaszemet süllyesztett a zsebébe, a templomban pedig a jó termésért imádkozott. Hazatérve a gabonaszemeket az állatok elé szórta, hogy egészségesek legyenek. Van, ahol ezen a napon szokták vinni az almát megszentelni, aztán megenni, hogy a torok ne fájjon.

Balázs-napi időjóslás

Az időjárásra vonatkozóan Bácskában az a hiedelem alakult ki: "Ha esik, nyár elején elveri a jég a termést." Márcsak azért sem kívánatos ezen a napon az eső, a csapadék, mert kifagy a vetés.

Ha tetszett a cikk és szeretnél további jeles napokról, népszokásokról olvasni, iratkozz fel a blogértesítőre, hogy szólni tudjak, ha új bejegyzés érkezik.

Kányádi Sándor: Február

REGGEL

Reggel

az ember

ki se lát,

annyi, de annyi

jégvirág

nyílott az éjjel

az ablakon.

És szánkáz a szél

az utakon.

DÉLFELÉ

Ereszt

az eresz:

csöpp-csöpp-csurr!

Izzad a hó és

kásásul.

Fázik a hóember,

didereg.

Kacagnak rajta

a verebek.

ESTEFELÉ

Bújnak a cserepek

alá a verebek:

csip-csirip.

Hideg van, hideg, a

mindenit.

Az ablak üvege

citeráz, szaporáz.

Az ajtón ijedt kis

szelecske kotorász.

Brummog az erdő is,

dörmögő hanglemez.

Morog a medve -

ébredez.