A 3 és fél éves kicsi lányom most van abban a korban, amikor minden mese érdekli; nemcsak az Anna és Peti könyvek, hanem a már nagyobbaknak való Hanna utazása vagy Berg Judit Ruminije is.
A gyakori könyvtárlátogatásaink alkalmával viszont csak és kizárólag Hófehérkét, Jancsi és Juliskát, Csipkerózsikát, Hamupipőkét választ és olvastatja velem rögtön ott a helyszínen és bárhogy próbálom lebeszélni, haza is cipelteti a már unalomig ismert meséket tartalmazó könyveket.
Régebben már írtam egy cikket a gyerekkönyvekről és idéztem is az egyik mesekönyvből. A számtalan változatban és minőségben megjelenő könyvek még mindig tudnak meglepetést okozni: a régebbi bosszankodásaimat azonban felváltotta az élvezet, már képes vagyok a lányokkal együtt kacagni egy-egy "modern" verzió olvasása közben. Időközben ugyanis rájöttem, ha tőlem folyamatosan jó és élvezhető meséket kapnak, akkor nem olyan nagy baj, ha néha belefutunk egy-egy más kategóriába tartozó mesekönybe.
A gyerekek legjobban úgy szerezhetnek tapasztalatot, ha a másik oldalt is megmutatjuk nekik. Aztán már csak reménykedhetünk, ha már egyedül fognak válogatni a könyvespolcról, akkor a JÓ MESEKÖNYVET veszik le.
Végül álljon itt legújabb felfedezésünk a Jancsi és Juliska meséből: "Ebben a szörnyű helyzetben az volt az egyetlen szerencse, hogy a boszorkány igen-igen rosszul látott. Ráadásul Juliska jól be is vajazta a szemüvegét, így aztán a banya alig tudott tájékozódni. De hiú volt ő is, mint minden nő, s a világért se vallotta volna be még magának se, hogy csupán foltokat lát."
Ha nektek is vannak hasonló "kincsetek", osszátok meg velünk!
Utolsó kommentek