Egyre több családban kezd "divat" lenni az otthoni kenyérsütés. Van aki mindenféle hiper-szuper dagasztó géppel, van aki csak úgy a saját kis kezével gyúrja, gyömöszöli a tésztát.
Merem remélni, hogy a legtöbb helyen nemcsak az otthoni kenyérsütés válik mindennapossá, hanem a gyerekek bevonása a konyhai teendőkbe. Bölcs nagyanyám szokta volt mondani: "Hagyd, hogy most csinálja, mert aztán, ha nagy lesz, majd nem akarja."
Néhány nappal ezelőtt olvastam egy gyerekek által készített felmérésről, ahol az otthoni süteménykészítésről kérdezték társaikat. A felmérés szerint - meglepő módon - a gyerekek havonta max. kétszer esznek házi készítésű süteményt (itt most nemcsak az édességekről volt szó, hanem a pogácsákról, sós stangliról, stb. is). Ez elég lehangoló, bár a dolgozó anyukák részéről teljesen természetes, hogy este 6-kor már nem állnak neki süteményt vagy pogácsát sütni; a havi 1-2 alkalom hétvégére marad.
Szerencsére én a kivételezett "sütőasszonyok" táborát gyarapítom; valamelyik sütés alkalmával meg is jegyezte a nagylányom: "mama, te már olyan vagy, mint egy igazi nagymama". Ami persze nem igaz, de tényleg nagyon szeretek sütni, főleg, amikor látom, mivel élvezettel falják ... hát az minden pénzt megér.
Kedvcsinálóként összegyűjtöttem néhány mondókát az otthoni sütögetéshez, használjátok bátran és süssetek sok-sok finomságot.
Elszökött a kemence
tele pogácsával,
utána ment a bíró
üres tarisznyával.
Befutott a kemence
feneketlen tóba,
utána ment a bíró,
ott is van azóta.
*
Kavarom a rántást,
sütöm a pogácsát.
*
Szántsunk földet,
vessünk búzát,
arassuk le,
csépeljük le,
őröljük meg,
dagasszuk meg,
süssünk cipót,
lepényt, lángost
hámm!
*
Süssünk, süssünk pogácsát,
Ide veled liszteszsák.
Hol a tojás meg a vaj?
Tejfelünk sincs, az a baj.
A kemence üres már,
Belévetjük, ugye, már!
*
Kis gazdasszony vagyok én,
sütni, főzni tudok én.
A rántást megpirítom,
a levest behabarom,
a tésztát kidagasztom,
mikor megkel, bevetem,
hogyha kisült, kiveszem,
Marcsát, Jóskát megkínálom,
ami marad, elhasználom.
*
Süti, süti pogácsát,
apának, anyának,
tejbe-vajba apának,
édes mézbe anyának,
sárba-vízbe babának,
tapsi, kacsó, tapsi,
ennivalót adj ki.
*
Egyszer csak Marika mit gondolt
magába,
lekváros gombócot főzött
vacsorára,
gyúrta kézzel-lábbal, tüzet
rakott fával,
mégis csak úgy kellett elvágni
baltával.
*
Gyúrd, dagaszd a kenyeret,
Tekenőbe kelesztgesd,
Nagy kendőbe tekergesd,
Szakajtóba szendergesd.
*
Pék, pék, pék,
háromszor is pék,
Tűz a kemencébe,
tészta a teknőbe.
*
Azt kérdi a tészta:
mi lesz énbelőlem?
Kifli, kalács, sósperec,
válassz öcsém, mit szeretsz.
*
Hadd keljen meg a cipó,
Csiribiri, kis Jankó.
Ha tetszett a cikk és szeretnétek még hasonló témában olvasni, iratkozzatok fel a blogértesítőre, hogy szólni tudjak, ha új bejegyzés érkezik.
Utolsó kommentek