Néhány napja egy anyuka arról panaszkodott a játszótéren, alig várja már a szeptembert, hogy végre kezdődjön az óvoda, mert egyszerűen nem bír a kisfiával. Úgy látja, hogy unatkozik, csak tapogatja a játékait, de nem igazán játszik semmivel. Anyuka ismerős, tehát már többször beszélgettünk, így tudom, hogy kisfiú addig nem is nagyon akar lejönni az udvarra, amíg meg nem nézi a kedvenc Thomas-os meséjét. Viszont Hófehérkét, Csipkerózsikát, Piroska és a farkast egyáltalán nem ismeri, mert ezek lányos mesék.
Nekem nincs problémám a pici lányommal, nálunk nincs olyan, hogy "unatkozom", bár én nem is vagyok "mintaanyuka", akinél elvágó rendben vannak a könyvek a polcon és soha nincs egyetlen porcica sem a lakásban. Én főzés közben is kiválóan tudok szerepjátékot játszani, gyurmázni vagy festegetni, bár az is igaz, hogy nem háromfogásos étel kerül az asztalra.
Csak halkan és csendben mondom: azt hiszem, felfedeztem a nagy TITKOT. Beszélgetni kell a gyerekekkel! Én megpróbálok mindent megmutatni a gyerekeimnek, ami fontos vagy érdekes lehet a számukra, mivel nemcsak könyvből lehet tanulni; közben pedig rengeteget beszélgetünk.
Tegnap a kicsivel egy szarvasbogárt nézegettünk több mint fél órán keresztül és türelmesen megvártuk, amíg átsétál az úttesten, közben arról beszélgettünk, hogy mit eszik, vajon hol volt és hova megy. Utána pedig egy kicsi darab fával játszottunk krokodilosat, mert annyira hasonlított rá az a faág. Ma este pedig egy szajkót figyeltünk, ahogy megpróbált bejutni a szemközti ház padlásának az ablakán. Szóval nálunk mindig történik valami, mert nem hagyjuk elmenni magunk mellett a dolgokat.
Én is megtehetném, hogy leültetem a számítógép elé a gyerekeket (nincs tévénk), és néha, ha nagyon el vagyok havazva, nagy a kísértés, de aztán rájövök, olyan gyorsan elmennek ezek az évek, ha most nem játszom velük, vagy nem olvasom a kedvenc meséjüket akár 5-ször is egymás után, akkor mi marad meg a gyerekkorukból?
Főzés közben például nagyon jól lehet találós kérdéseset is játszani. Bár ebből eddig a kicsit kihagytuk, mivel úgy gondoltam, nem is fogja érteni, mit kérdezek tőle. Aztán mégis odakotyolt hozzánk, és a harmadik-negyedik kérdésnél előbb vágta rá a választ, mint a nővére. Na, onnantól teljeskörű csapattag, neki is húzzuk a strigulákat.
A péntek délutáni esőt Piroska és farkas szerepjátékozással oldottuk meg. Nem az én ötletem volt, de kicsi kora óta azt látja, hogy velünk lehet ilyet játszani. Legalább másfél órán keresztül játszottuk felváltva a szerepeket, kiskosár, virág, stb. Este apa is beszállt hozzánk, bár az már egy kicsit modern feldolgozású mese lett, a végén már ki is hagytak belőle. Mehettem a konyhába főzőasszonyt játszani.
Nem akarok kiselőadást tartani a gyermeki agyról, azt azonban tudnunk kell, hogy a gyermekeink agyában lévő rendszerek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy képesek legyenek teljes életet élni.
Az alacsonyabb rendű agyban van egy kereső rendszer, amely a hét, genetikailag kódolt agyi rendszer egyike. Amikor egyéb emlősöknél beindul ez a rendszer, az állat kíváncsisággal vizsgálgatja és tanulmányozza a környezetét. Az embernél ez a rendszer aktiválja az életkedvet, az új dolgok felkutatására szolgáló energiákat és a vágyat arra, hogy mindent felderítsen, amit csak kínál számára az élet. Felkelti a kíváncsiságot, intenzív érdeklődést, biztosítja a tartós motivációt és az eltökéltséget, ami segít elérni céljait.
Amikor a kereső rendszer a homloklebennyel összhangban működik, az emberben megvan a kellő lendület, hogy egy ötlet magját elvetve bámulatos valóságot neveljen belőle. Mindez létfontosságú a teljes élethez. A magasabb és alsóbb rendű agyrészek kreatív egyesülése felelős számos tevékenységünkért, kezdve a gyermek vágyával, hogy egy varázslatos homokvárat építsen, egészen addig, amikor a felnőtt álma egy sikeres üzlet formájában valósul meg.
Szerintem az egyik legszebb szülői feladat, hogy felkeltsük gyermekeink érdeklődését és kíváncsiságát a világ iránt A legfiatalabb életkortól kezdve biztatni kell őket arra, hogy fedezzék fel a világot és kísérletezzenek. Ez jó szolgálatot fog tenni számukra felnőttkorban is.
Az erőteljesen aktivált kereső rendszerrel rendelkező gyermekek mindig találnak valamilyen játéklehetőséget, bármerre néznek. Mi olyan módon ösztönözhetjük őket erre, hogy "ingergazdag környezetet" biztosítunk számukra, sok-sok térrel, játékkal, berendezéssel és mindenekelőtt ÖTLETEKKEL.
Utolsó kommentek