Már február végén olvasni lehetett, hogy megérkezett Magyarországra az első gólya Tüskevárra, aztán március 23-án a nagyhalászi gólya, Halász visszatértét is észlelték a webkamerák.
Ha érdeklődtök a gólyák iránt, a nagyhalászi gólyapár életét már webkamerán keresztül is figyelhetitek, a gólyablogban pedig rengeteg érdekes hírt olvashattok a gólyákkal kapcsolatban, sőt Twitteren is követhetitek őket.
Mi ma délután, a kőszegi kirándulásunkból hazafelé jövet láttuk meg az idei első gólyánkat , valahol Kőszeg és Szombathely között sétálgatott egy szép zöld mezőn. Ezen felbuzdulva összegyűjtöttem néhány gólyás verset:
Osváth Erzsébet: Gólya a réten
Tágas réten
egymagába,
mintha volna
rét királya,
fehértollú
gólya lépked –
keres, kutat
eleséget
két éhes kis
kelepének.
Csőrében a
csemegével
méltósággal
tekint széjjel.
Egy szarkaláb
mosolyog rá
kék szemével.
Pósa Lajos: Gólya
Gólya, gólya, kelepelő,
De magas a kéménytető!
- Szeretem én a magasat,
Belátom a nádas tavat.
Délibábos nagy rónát,
Bólingató vadrózsát.
Csanádi Imre: Boglyán gólya
Érik a fű,
vágják rendre,
rend szénából
kis petrence,
petrencéből
kerek boglya, -
mit látsz róla,
öreg gólya?
Tücsköt,
bogarat, -
neked is jut,
ha marad!
Siklósi János: Gólyák
Gólya sétál
a sárban,
kint a széles
határban.
Ifjú gólyák
kísérik,
az ezüst tó
széléig.
Ha békát nem
találnak,
a szittyásban
halásznak
kelepelnek
órákszám
a sás közt a
Főutcán.
Palotay Gyöngyvér: Mondóka
Hosszú lábú gólya
Álldogál a tóba!
Csőre ki se látszik,
Békát vacsorázik.
- Hosszú lábú gólya bácsi,
mit akar kend vacsorálni?
- Békahúst, brekeke,
ejnye bizony, jólesne!
- Tessék hát belőle! –
Mind elugrik előle.
(népköltés)
Mondóka
Béka, béka, brekeke,
jól vigyázz a bőrödre,
mert a gólya erre jár,
megeszen a csőrivel.
Gryllus Vilmos: Kémény tetején
Kémény tetején kelepel a gólya.
Fészkét gallyakból, kis ágakból hordja.
Belseje néhány puha-pihe szalma,
gólyafiókák kicsi birodalma.
De mikorra aztán vége van a nyárnak,
felnőnek a gólyák, csak az őszre várnak.
Messzire szállnak, napsütötte délnek,
övék már az egész világ, mégis visszatérnek
Békás tóra gólya szállt
Békás tóra gólya szállt,
Kerek tóba besétált.
Hajlottak a fűszálak,
Intettek a békának:
Béka vigyázz!
Ki ne bújj!
Guggolj le és lapulj!
De a béka nem ügyelt,
Intő szóra nem figyelt,
Kiugrott a tópartra,
Hamm, a gólya bekapta!
(játékos mondóka, ölbevéve a gyermeket a végén a nyakába "harapunk".)
Mondóka
Éhes volt az öreg gólya,
békát fogni ment a tóra.
Ám a béka sem volt rest,
Vízbe ugrott egyenest.
Boglya tetején áll egy gólya...
Boglya tetején áll egy gólya,
Koromfekete szárnya tolla.
Hosszú a lába, sűrű a sása,
Kis kacsa fürdik fekete tóba'.
További gólyás verseket, dalokat, meséket itt olvashattok.
Ha tetszett a cikk és szeretnél hasonló témában olvasni, iratkozz fel a blogértesítőre, hogy szólni tudjak, ha új bejegyzés érkezik.
Utolsó kommentek