Ma délután a nagylányom szülinapi buliba volt hivatalos. Szokás szerint egy kicsit előbb mentünk érte, hogy a kicsi is tudjon játszani a gyerekekkel, mi pedig beszélgetni a vendéglátó szülőkkel.
Anyuka rögtön azzal kezdte, milyen ügyes volt a lányom, segített a terítésnél és a szendvicskészítésnél. Aztán így folytatta: "Nagyon érdekes volt, ahogy Kamilla ette az uzsonnát: levette a paprikát és a retket a szendvics tetejéről, kivette a sajtot és a felvágottat és külön megette a kenyeret a zöldségekkel."
Csak mosolyogtam a "bajszom alatt", ugyanis már néhány hete tudatosult bennem, hogy a gyermekem éppen áttérőben van a vegetáriánus étkezésre. Ebből kifolyólag nagyon össze kell szednem magam, amikor a mindennapi tízórai és uzsonna csomagját összeállítom. Mostanában éppen ezért rákaptam a vegetáriánus és makrobiotikus könyvekre, melyekből többek között az is kiderül, mennyire fontos, hogy a megfelelő időben fogyasszuk el az uzsonnát, ugyanis stabilizálja teljesítőképességünket és segít a mélypontok elkerülésében.
A makrobiotikus könyvek szerint a hasznos uzsonna vitamindús, ásványi anyagokban, fehérjékben gazdag. Gyermekkorban fontos, hogy a szervek, az izomzat harmonikusan fejlődjön, erősödjön, a köröm, a bőr, a haj szép, egészséges legyen.
A legjobb energiaforrás az összetett szénhidrát, vagyis a teljes értékű, egész szemes főtt gabonaétel, vagy a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, sütemény, müzli. (Tehát nem az egyszerű cukrok!) Jól illik hozzá valamilyen zsiradék, vaj vagy vegetáriánus pástétom. A fehérjeigényt hús helyett szintén vegetáriánus pástétommal, tofuval, búzahúsból készült bécsi szelettel elégíthetjük ki. Ezt aztán ízlés szerint kiegészíthetjük: adhatunk gyümölcsrizst, vaníliás szójatejet, friss gyümölcsöket. A zsemlét szójapástétommal s az évszaknak megfelelő nyers zöldséggel kínáljuk. Szomjunkat pí-vízzel, ásványvízzel oltjuk.
Még szerencse, hogy nem áll távol tőlünk ez a szemlélet; kicsi korában, míg mások tejbedarát főztek a kisbabájuknak, én már akkor is gabonakásával etettem. Lehet, hogy most ez köszön vissza.
Horváth Éva-Szepesi Dóra könyvében találtam a következő, uzsonnára is készíthető krémet:
Mustáros hagymakrém:
Hozzávalók: 4 hagyma, 4 ek napraforgó- vagy szezámolaj, 3 ek fehér miszó, 3 ek mustár, 1 csipet tengeri só
A hagymát vékony szeletekre vágjuk, olajban aranysárgára pirítjuk, eloltjuk a gázt, megsózzuk, hozzátesszük a miszót és a mustárt. Ízlés szerint vajat is belekeverhetünk. Sima péppé passzírozzuk. Kenyérre kenve nagyon ízletes. A kenyeret vékonyan megkenjük, és a tetejét paradicsom-, paprika- vagy uborkaszeletekkel díszítjük.
Utolsó kommentek