Ha megfigyeljük a mesét hallgató kisgyermeket, azt vesszük észre, hogy ugyan ránk néz, de nem bennünket lát, hanem azt a belső képet, ami a mesehallgatás közben képződik benne, olyan, mintha ébren álmodna. Lelki szemei előtt megelevenedik a történet.
Azáltal, hogy mi magunk is beleéljük magunkat a történetbe, a mesemondás vagy olvasás ritmusával, dallamosságával segítjük a gyermeket a belső kép minél élvezetesebb kialakításában.
Akik szeretnek olvasni, bizonyára nem ismeretlen előttük ez a belső "mozizás", hiszen kislányként ki ne képzelte volna magát Csipkerózsikának vagy fiúként, ki ne harcolt volna Tenkes kapitányként a labancok ellen. (Bár azt hiszem, ma már inkább a lányok körében Barbie a "menő", a fiúk pedig Harry Potterért lelkesednek.)
A belső képkészítést a pszichológia elaborációnak nevezi, feldolgozásnak. Belső képekben dolgozzuk fel feszültségeinket, vágyainkat, düheinket.
Amikor gyermekünket leültetjük a televízió elé, "hiszen úgy imád mesét nézni", pont a számára olyan fontos belső képkészítésről szoktatjuk le, pedig a gyermekeknek rengeteg feldolgoznivalójuk van.
A kisgyermek testi mozgás közben dolgozza fel élményeit és építi be ezeket a személyiségébe. Továbbá a mozgás emeli az endorfinszintet is, vagyis hozzájárul a gyermek képességeinek kibontakoztatásához, fejlődéséhez.
A képernyő mozdulatlanságra kényszeríti a gyermeket és ezáltal megakadályozza az élmények feldolgozását. A megjelenő külső kép blokkolja a belső képkészítést, ezért tévénézés közben nem történik meg az a jótékony belső kép áramlás, amit a gyermek mesehallgatás közben átél.
Mivel tévénézés közben nincs mozgás és lelki feldolgozás, ezért a legártatlanabb témájú filmnézés is feszültséget és agresszíót okoz. Nem beszélve arról, hogy a gyermekek által nézett műsorok nagyrésze durva, kegyetlen, nem gyermekeknek való szörnyűség. A rajzfilmek is torz világot, erőszakot ábrázolnak, semmi közük a valósághoz. A gyermekek viszont előszeretettel utánozzák a látott agressziót, de a következményekkel nincsenek tisztában, hiszen a filmekben számtalanszor előfordul, hogy pl. meghal valaki, aztán a következő pillanatban felpattan és a történet folytatódik (Tom és Jerry).
A helyes televíziózás szabályai:
- csak olyan műsort nézzen meg a gyermek, amit előre kiválasztottak
- lehetőség szerint valamelyik szülővel, hogy közben és utána is tudjanak beszélgetni a látottakról, így is segítve a foldolgozást
Emellett gondoskodjunk arról, hogy gyermekünk mindennap
- a korának megfelelően mozogjon
- játsszon
- esténként mesét hallgasson.
Ha a fentieket betartjuk, biztosan nem kell tartanunk attól, hogy gyermekünk kezelhetetlenül agresszív lesz.
Utolsó kommentek